Állati betegségek
A szorongásos zavarok okainak és kiváltó okainak azonosítása kutyákban olyan, mint egy detektív. De az erőfeszítés megéri, mert az állatorvos vagy állatpszichológus jobban segíthet négylábú barátjának, ha ismeri a túlzottan aggódó viselkedés okait. A kutyák idővel szorongóbbá is válhatnak, ha a mentális rendellenességet nem kezelik.
Egy látszólag ártalmatlan esemény potenciálisan a kutyákat szorongásos zavarok kialakulásához vezetheti. Az okok akkor olyan traumák, amelyeket a személy talán észre sem vett. Végül is a kutyák felfogása jelentősen eltér az emberektől. Az állatok sok szagot és zajt sokkal intenzívebben érzékelnek, és bizonyos esetekben intuitív módon képesek felfogni a körülöttük lévő hangulatot. Emiatt érzékenyebbek a túlzott stimulációra, és ennek következtében szorongásra vagy pánikállapotra.
A rossz kapcsolatok a félelmek okai
A szorongásos zavarok gyakori kiváltói kutyáknál az úgynevezett téves linkek. Mivel a félelem részben tanult kutya viselkedés, amely a klasszikus kondicionálás révén jön létre. Az orosz fiziológus, Ivan Pavlov egy kísérlet során fedezte fel ezt a tanulási folyamatot: mindig hagyta, hogy megszólaljon a harang, amikor enni adott kutyáinak. Kezdetben semmi sem történt, ha a kutyák csak a csengőt hallották anélkül, hogy etették volna. De egy idő után összekapcsolták a hangot az etetéssel, és elkezdtek nyálozni, még akkor is, ha a csengőhang után nem volt étel.
Ezzel a klasszikus kondicionálással megtaníthat kutyájának olyan alapvető parancsokat, mint az „ülés”, „ülj le”, „maradj” és „jöjjön”, biztosítva, hogy négylábú barátja a jutalmat az engedelmességgel ötvözze, és ezért engedelmeskedik. . Sajnos ez a "trükk" negatív értelemben is működik, más szóval: négylábú barátja megtanul - leginkább anélkül, hogy észrevenné - bizonyos helyzeteket fájdalommal, csalódással vagy egyéb kellemetlenségekkel társíthat. Ennek során a kutya véletlenül észlelhet valamit, aminek semmi köze a fájdalomhoz, de amit akaratlanul is társít vele. Például egy kutya ütést kaphat az elektromos kerítésen, de vigyázzon a réten legelõ juhokra. Az áramütés fájdalmát nem a kerítéshez köti, hanem az útközben látott juhokhoz. Ennek eredményeképpen kialakulhat egy fóbia a juhoktól, vérző zajok vagy akár gyapjú. Az ilyen téves kapcsolatok a kutyák szorongásos zavarainak egyik leggyakoribb oka.
A deprivációs szindróma szorongásos zavarokat okozhat
A specifikus fóbiák mellett a kutyák általános szorongásos zavarban is szenvedhetnek. Ez azt jelenti, hogy a négylábú barátok általában mindentől félnek, és nem csak bizonyos hangoktól, helyzetektől vagy tárgyaktól félnek. A nélkülözés azt jelenti, hogy a kutyák gyengén irritáló környezetben nőttek fel, és például nem voltak játszótársaik, vagy soha nem tudtak hozzászokni a mindennapi zajokhoz. Soha nem ismerték a porszívók zaját vagy a forgalmi zajt. Egyszerűen nem volt ott senki, akit felnevelhettek volna. Később az ilyen kutyák szorongásos zavarral reagálnak a mindennapi zajokra és egyéb ingerekre, mert mindez ismeretlen számukra, és ezért fenyegető. Ezért kétségbeesésében néhány kutya nagyon agresszív viselkedést mutat.
Kutya szorongásos zavar: a tünetek felismerése
Stresszes kutya: lehetséges okok
Mi a teendő, ha a kutya nem hajlandó enni?